Az idősek és én
Az idősödéshez (öregedés) és az idős emberekhez való viszonyunk némiképp ellentmondásos: mindannyian szeretnénk megérni, ugyanakkor nehezen értjük idős szüleink, nagyszüleink problémáit, viselkedését. Amíg lehet, igyekszünk nem gondolni ezekre az évekre, sőt, vannak helyzetek, amikor egyenesen le is nézzük, megvetjük, kigúnyoljuk az idős embereket – bele sem gondolva.
tovább olvasom...
Az ENSZ 1992-ben hirdette meg az Idősek Világnapját, amit nagyon sok országban bevezettek, és október 1-én ünnepelnek megemlékezvén a szép korúakról. Ez az írás is erre hivatott. Olyan világunkban élünk, ahol mindenki a saját gondjával-bajával van elfoglalva, nehezen értjük meg egymást, rohanó életmódunk miatt ingerlékenyek, türelmetlenek vagyunk embertársainkkal szemben. Kevésbé figyelünk oda, rohanunk, szaladunk, és sokszor csak felszínesen oldunk meg dolgokat. Tudjuk, hogy pl. a fogyatékos és idős emberek nagyobb figyelmet és türelmet igényelnek, de valahogy erre sem figyelünk oda (eléggé).
Az idősödéshez (öregedés) és az idős emberekhez való viszonyunk némiképp ellentmondásos: mindannyian szeretnénk megérni és megélni azt, ugyanakkor nehezen értjük idős szüleink, nagyszüleink helyzetét, problémáit, viselkedését. Amíg lehet, igyekszünk nem gondolni ezekre az évekre, sőt, vannak helyzetek, amikor egyenesen le is nézzük, megvetjük, kigúnyoljuk az idős embereket – bele sem gondolva, hogy mi is napról napra öregszünk…
Az öregedéssel bizonyos kommunikációs képességek erőteljesen romlanak, megváltoznak. Változások mennek végbe a látásban, hallásban, szaglásban, ízlelésben és tapintásban. A kommunikáció sokszor zavarossá, kevésbé érthetővé, néha logikátlanná válik. A tanulmányok azt mutatják, hogy több idős ember szenved ma hallás- és beszédkárosodásban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben, nemi betegségben, bénulásban, vakságban, vagy izomsorvadásban. Ezért fokozottan kell ügyelnünk arra, hogyan kommunikálunk az idős emberekkel: szüleinkkel, nagy- és különösen dédszüleinkkel, idős ügyfeleinkkel, betegekkel stb. Ezért igyekeznünk kell megtalálni azt a hatásos utat, ami az idősekkel való együttműködést lehetővé teszi és „pozitívabb élménnyé” teheti a velük való együttlétet, közösséget. Megfelelő hangnemben kell beszélni velük, türelmesnek, segítőkésznek kell lenni, de a legfontosabb: figyelembe kell venni fizikai, intellektuális és pszichológiai korlátaikat is.
A kommunikáció típusai közül a nonverbális kommunikáció (a szemkontaktus, a kézmozdulatok, a testtartás, az arckifejezés és az érintés) legalább annyira jelentős, mint a beszéd. Gyakran sokkal több információt lehet kiszűrni a nonverbális jelekből, mint a szavaikból. A hallgatás is létfontosságú kommunikációs készség. Ha pl. kérdést teszünk fel egy idős embernek, mindig megfelelő időt kell hagyni a válaszra, amíg az illető feldolgozza, értelmezi a kérdést. Törekedni kell az idősek bizalmának megnyerésére. Minél idősebb valaki, annál bizalmatlanabb egy új tárgy, környezet iránt. Az első szó, mozdulat, benyomás meghatározhatja a kezdeti bizalom kialakítását. Az egészségügyben számos alkalommal előfordul, hogy pl. az idős beteget keresztnevén szólítják meg, és ezáltal akaratlanul is megsértik. Ha nem ismerjük a vezetéknevét, akkor az „Uram”, vagy „Asszonyom” kifejezéseket ajánlatos használni. A helyes így lenne: Szabó bácsi, Kurucz néni. A lassú és érthető beszéd megelőzheti a félreértéseket nemcsak a munkahelyen az idős ügyféllel, hanem a családban is. Kerülni kell pl. az orvosi szakszavak használatát és mielőtt az orvos vagy ápoló elvégzi a teendőjét, mindig el kell mondani mi fog történni, milyen eszközöket fog használni, ha kell a beteg kezébe is lehet adni pl. a sztetoszkópot. A beszélő/kérdező hangja maradjon nyugodt, ha szükséges, csak akkor beszéljen picit hangosabban, de soha ne kiabáljon. Bátorítsuk az időseket a szabad beszédre és ne szakítsa félbe őket, hiszen akkor elfelejthetik mit akartak mondani.
A szembetegségek, mint például a hályog, vagy a stroke és cukorbetegség következtében fellépő látási problémák is elég gyakoriak az időseknél. A 65 év feletti korosztály 15%-ának vannak látási károsodásai, 65%-ának halláskárosodása. Ilyen helyzetben az emberek jobban megtanulják használni a testbeszédet, pl. a kézmozdulatokat, vagy a szájról olvasást. Az alacsonyabb hangokat jobban megértik, mint a magasakat, ezért érdemes a hanglejtésünket csökkenteni, ha egy nagyothalló idős emberrel beszélgetünk.
Egy beszédzavarral vagy demenciával küzdő idős emberrel való kommunikáció nagy kihívást jelent a hozzátartozói és a gondozója számára. Ha pl. a figyelem megnyerésével van a probléma, akkor mindent meg kell neki mutatnia. Ha a bácsinak/néninek a beszéddel van gondja, akkor kerülni kell a nyitott kérdéseket és csak feleletválasztós kérdéseket ajánlatos feltenni. Az adott kommunikációs szintjén beszéljünk az idősekkel, felnőttként kezeljük őket, ne gyermekként. Normál hangerővel beszéljünk és hangsúlyozzuk a kulcsszavakat.
Sajnos, számos betegség van még, ami hatással lehet a kommunikációra. Pl. az apraxia, ami az akaratlagos, célirányos és rendezett mozgások tervezési zavara ép mozgásfunkciók mellett. Érinti az arcjátékot, a beszédet, a gesztikulálást és az eszközhasználatot. A Dysarthria is agyi eredetű betegség. A beszéd normális időviszonyai megváltoznak, jellemzőek a nyúlások, illetve a szótagok azonos tartamban történő megvalósítása is előfordulhat. Nehézséget jelent a pergőhang artikulációja és a zöngeképzés is. Parkinson-betegségben jellemző a gyors, hadaró ejtés, monoton hang, a szóvégek ejtésének gyengülése, az időviszonyokban bekövetkező változások pedig oda vezethetnek, hogy a beteg beszéde nem érthető.
Az időskor hajlamosít a gondokra, bajokra. Valós és vélt félelmek sűrűjében nem nehéz elmerülni ezekben. Egyik legnehezebb feladat, hogy a keserűség és a panasz hangjait leküzdve tudjuk és akarjuk meglátni a szépet, a jót és a mindennapok apró örömeit is.
Összességében a hatékony kommunikáció nélkülözhetetlen az idős emberekkel való kapcsolattartásban. Figyelembe kell venni az öregedéssel járó folyamatokat, az egyén eltérő sajátosságait és a kulturális értékeit. Az idős emberek érzékenyek, személyre szóló gondoskodást és törődést igényelnek, mert sebezhetőek és bizonyos értelemben kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Rohanó világunkban nehéz odafigyelni mindezekre, de hosszú távon mindenképp hasznos és szükséges. Előbb vagy utóbb mindenki idős lesz, és hasonló gondjai, bajai, kommunikációs problémái lesznek mint szüleinek vagy nagyszüleinek. Érdemes tanulni a hibákból, és tisztelettel, szeretettel fordulni az idős emberek felé. Kezdjük a saját családunkkal!
Cégünk, a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet elkötelezett a fogyatékos és idős emberek segítése, esélyegyenlőségük előmozdítása és társadalmi integrációjuk mellett. Ezt elősegítendő, az év különböző napjain, amikor munkánk során valamilyen nevezetes naphoz érkezünk (Fehérbot Napja, Fogyatékos Emberek Világnapja, Autizmus Világnapja stb.) ingyenes szállítást biztosítunk az aznapi rendelésekre értékhatártól függetlenül, ha banki utalással vásárol Értéksziget Webáruházunkban. Az Ingyenes Szállítási Napok megvalósítása azért vetődött fel bennünk, hogy még tudatosabban erősítsük cégünk elkötelezettségét egy jobb, szebb, élhetőbb és fenntarthatóbb jövőért, másrészt fel szeretnénk hívni a figyelmet fogyatékos embertársainkra, és legalább az Ingyenes Szállítási Napokon nagyobb figyelmet koncentrálni a fogyatékosügy segítésére.
Október 1-én, az Idős Emberek Nemzetközi Világnapján, díjmentes kiszállítást biztosítunk belföldre értékhatártól függetlenül valamennyi termékünkre. A rendszer által felszámolt szállítási díjat (ha 20.000 Ft értékhatárig vásárol) a számlán levonva érvényesítjük.
